1956 - instytucje i dynamika represji porewolucyjnyhc

Reka Kiss

Bd. 28 Nr. 2 (2016)

ISSN:

1427-7476

Section: Studia

1956 - instytucje i dynamika represji porewolucyjnyhc

Reka Kiss

Uniwersytet Loranda Eotvosa

Pamięć i Sprawiedliwość, Bd. 28 Nr. 2 (2016), pages: 373-394

Publication date: 2016-06-30

PDF (Język Polski)

Abstract

The Hungarian Revolution of 1956 undeniably constitutes the internationally most renowned chapter of twentieth-century Hungarian history. The most crucial historical issues of the Revolution, such as the nature of the uprising, its political history, its short-term and long-term national and international impact are all extensively researched and abundantly discussed in international literature. However, the history of the reprisals after the Revolution belong to the lesser known chapters of 1956. The aim of this paper is to offer an overview of the internal correlations and prominent events of the post-1956 reprisals – the dynamics, instruments, methods, and political objectives of state violence, as well as major findings of recent research on the propagandistic role the reprisals played in legitimizing the new Kádárian center of power. Further, I offer a brief summary of research problems related to the questionable role of court documents. I ask and propose to answer the question to what extent and in what ways the historical sources of the reprisals (produced by the oppressive authorities) are suitable for the reconstruction of the events of the Revolution of 1956. I also consider the alternative interpretation in which these documents are merely seen to mirror a process of how the regime created its own counter-myth of 1956 by constructing a systematic and symbolic narrative of the counterrevolution. The Hungarian Revolution of 1956 undeniably constitutes the internationally most renowned chapter of twentieth-century Hungarian history. The most crucial historical issues of the Revolution, such as the nature of the uprising, its political history, its short-term and long-term national and international impact are all extensively researched and abundantly discussed in international literature. However, the history of the reprisals after the Revolution belong to the lesser known chapters of 1956. The aim of this paper is to offer an overview of the internal correlations and prominent events of the post-1956 reprisals – the dynamics, instruments, methods, and political objectives of state violence, as well as major findings of recent research on the propagandistic role the reprisals played in legitimizing the new Kádárian center of power. Further, I offer a brief summary of research problems related to the questionable role of court documents. I ask and propose to answer the question to what extent and in what ways the historical sources of the reprisals (produced by the oppressive authorities) are suitable for the reconstruction of the events of the Revolution of 1956. I also consider the alternative interpretation in which these documents are merely seen to mirror a process of how the regime created its own counter-myth of 1956 by constructing a systematic and symbolic narrative of the counterrevolution.

Literaturhinweise

M. Baráth, A Kreml árnyékában. Tanulmányok Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatainak történetéhez, 1944–1990, Budapest 2014,

M. Baráth, A politikai rendőrség újjászervezése 1956 után, „Történelmi Szemle” 2008, nr 4, s. 535–563,

Cs. Békés, Cold War, Détente and the 1956 Hungarian Revolution, „Working paper” No. 7, 2002, Project on the Cold War as Global Conflict, International Center for Advanced Studies. New York University (http://coldwar.hu/html/en/publications/detente.pdf, dostęp: 8 V 2016),

The 1956 Hungarian Revolution. A History in Documents, red. Cs. Békés i in., Budapest – New York 2002

L. Borhi, In the Power Arena. US-Hungarian Relations, 1942–1989, „The Hungarian Quarterly” 2010, vol. 51, nr 198, s. 71–81.

L. Eörsi, Tóth Ilona [w:] idem, Mítoszok helyett – 1956, Budapest 2003,

L. Eörsi, Köztársaság tér, 1956, Budapest 2006,

L. Eörsi, Koncepciós mítoszrombolás, II, „Beszélő” 2010, t. 15, nr 2–3, s. 82–84,

J. Granville, The First Domino. International Decision Making during the Hungarian Crisis of 1956, College Station 2004,

T. Huszár, A hatalmi gépezet újjáépítése, a represszió túlsúlya, a kiigazítás esélye; 1956–1960 [w:] Restauráció vagy kiigazítás. A kádári represszió intézményesülése, 1956–1962, red. T. Huszár, J. Szabó, Budapest 1999, s. 67–146,

Á. Nagy-Csere, Munkásokból huligánok. A huligán mint társadalmi kategória megteremtése 1956 állambiztonsági értelmezésében, Betekintő 2009 (http://www.betekinto.hu/2009_4_nagy_csere; dostęp: 8.05.2016);

S. Horváth, Az erőszak államosítása és a kollektivizálás – kutatási problémák és keretek [w:] Állami erőszak és kollektivizálás a kommunista diktatúrában, red. S. Horváth, J.Ö. Kovács, s. 13–18.

M. Horváth, Losses of Life in the War and during the Reprisals [w:] 1956. The Hungarian Revolution and War for Independence, red. L. Congdon i in., Boulder, Colorado/Highland Lakes 2006, s. 477–492

F. Kahler, Joghalál Magyarországon, 1945–1989, Budapest 1993

F. Kahler, S.M. Kiss, Kinek a forradalma?, Budapest 1997,

F. Kahler, S.M. Kiss, Mától kezdve lövünk” – 10 év után a sortüzekről, Budapest 2003,

R. Kiss, S.M. Kiss, A csalogány elszállt. Tóth Ilona tragikuma, Budapest, 2007,

S.M. Kiss, Közelítések, 1956. Tanulmányok, esszék, előadások, Budapest 2011,

Ö. Kovács, A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete, 1945–1965, Budapest 2012,

Zs. Krahulcsán, A párt belügye. A politikaim rendőrség és az MSZMP a korai Kádár-korszakban (1956–1962), Budapest 2013,

Zs. Mikó, A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa működése és ügykezelési gyakorlata (1957–1963), Budapest 2012, s. 105 (praca doktorska: http://doktori.btk.elte.hu/hist/mikozsuzsanna/diss.pdf; dostęp: 8.05.2016),

A MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei I. 1956. november 11.-1957.

Január 14., red. V.K. Némethné, L. Sipos, Budapest 1993,

A MSZMP ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. II. köt. 1957. január 25–1957. április 2., red. K.V. Némethné, K. Urbán, Budapest 1993,

J.M. Rainer, The Reprisals, „New Hungarian Quarterly” 1992, R. XXXIII, nr 127, s. 118–127;

J.M. Rainer, Imre Nagy. A Biography, London 2008

A. Szakolczai, A fegyveres erőszakszervek restaurálása 1956–1957 fordulóján [w:] Évkönyv 1999, vol. VII, (Magyarország a jelenkorban), red. É. Standeisky, J.M. Rainer, Budapest 1999, s. 18–60,

A. Szakolczai, Repression and Restoration, 1956–1963 [w:] The Ideas of the Hungarian Revolution. Suppressed and Victorious, 1956–1999, red. L. Congdon, B. Király, Boulder, Colorado 2002, s. 167–193

A. Szakolczai, Népköztársaság tér, 2006 (http:// www.rev.hu/rev/htdocs/hu/tanulmanyok/1956/nepkoztarsasagter_sza.pdf; dostęp: 8 V 2016) 2007,

A. Szakolczai, Szegény Jankó Piroska [w:] Közelítések a kádárizmushoz. Évkönyv, XV, red. P. Germuska, J.M. Rainer, Budapest 2008,

A. Szakolczai, A Tóth Ilona és társai per komplex vizsgálata (praca doktorska; http://www.idi.btk.pte.hu/dokumentumok/disszertaciok/szakolczaiattilaphd.pdf; dostęp: 8 V 2016)

T. Takács, Szövegek, tények, stratégiák. A történelem és forrásai, „BUKSZ” 2008, t. 20, nr 4, s. 361,

É.Tulipán, Szigorúan ellenőrzött emlékezet. A Köztársaság téri ostrom 1956-ban, Budapest 2012, s. 14–21,

T. Zinner, A kádári megtorlás rendszere, Budapest 2001

T. Zinner, Utak és tévutak a XX. Századi magyar felsőbíráskodás káderpolitikájában’56 után [w:] A Kúria és elnökei III, red. K. Bódiné Beliznai, Budapest 2015

Citation rules

Kiss, R. (2016). 1956 - instytucje i dynamika represji porewolucyjnyhc. Pamięć I Sprawiedliwość, 28(2), 373–394. Abgerufen von https://czasopisma.ipn.gov.pl/index.php/pis/article/view/178

Statistics

Downloads

Keine Nutzungsdaten vorhanden.

Share it

Bd. 28 Nr. 2 (2016)

ISSN:

1427-7476

Data publikacji:
2016-06-30

Dział: Studia