Contemporary History Discourses in Hungary after 1989

Janos Rainer

doi:10.48261/INRR200208

Nr 2 (2020)

ISSN:

2658-1566

eISSN:

2957-1715

Dział: ARTICLES

Contemporary History Discourses in Hungary after 1989

Janos Rainer

Eszterházy Károly University, Eger, Hungary

Institute of National Remembrance Review, Nr 2 (2020), strony: 263-283

Data publikacji: 2020-12-30

https://doi.org/10.48261/INRR200208

PDF (English)

Abstrakt

The article discusses the current position of Hungarian historiography towards the role of recent history in the Hungarian identity and its relationship to domestic policy. The democratic transition after 1989 contributed to a substantial change in historical scholarship through the dismissal of censorship, the opening of archives and the lifting of the ideological pressure on research. However, the change of the historical self-portrayal of Hungary after the fall of the communist regime was an element of the democratic transition. The author describes the process of the use of historical arguments in forming national attitudes and self-identity by several political circles in Hungary over the last three decades, with special attention paid to the activities and ideas of József Antall and Victor Orbán. The experiences of the 1956 revolution were initially focused on as an anchoring point for national identity after the fall of communism. In the course of these years, the centre of political attention shifted to the proposed anti-communist and anti-left wing interpretation of Hungarian history from March 1944 to May 1990, and, as author points out, it is aligned with the attitude of the ruling circles. The author notes the substantial state’s initiatives in the field of the politics of memory in recent years, especially in the early formation of the 1956 Institute (est. 1991), then the Institute of the 20th Century (XX. Század Intézet, est. 1999), the House of Terror Museum (Terror Háza Múzeum, est. 2002), the Institute for the Research on Communism (Kommunizmuskutató Intézet, est. 2011), the Research Institute and Archives for the History of Regime Change (Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, RETÖRKI, est. 2013), the VERITAS Research Institute for History (VERITAS Történetkutató Intézet, est. 2013), the Committee of National Remembrance (Nemzeti Emlékezet Bizottsága, NEB, est. 2013), and the Institute of National Heritage (Nemzeti Örökség Intézete, NÖRI, est. 2013).

Bibliografia

Ablonczy 2016: Ablonczy, Balázs. 2016. “Trianon: a vadszőlő palást” [Trianon: A cape of fox grape]. Magyar Nemzet June 4, 2016. Accessed September 18, 2019. https://magyarnemzet.hu/archivum/hetvegi-magazin/trianon-a-vadszolo-palast-3938827/.

Assmann 1999: Assmann, Jan. 1999. A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz.

Black 2005: Black, Jeremy. 2005. Using History. London: Hodder Arnold.

Gyani 2010: Gyáni, Gábor. 2010. “A hazai történetírás nemzetközi beágyazottsága (Egykor és most)” [International roots of national historiography (formerly and now)]. Aetas 25 (2010), 4: 15–27.

Gyani 2010b: Gyáni, Gábor. 2010. “Kollektív emlékezet és történetírás: kapcsolatuk ellentmondásossága” [Collective memory and historiography: a contradiction of relations]. In Gyáni, Gábor. 2010. Az elveszíthető múlt: a tapasztalat mint emlékezet és történelem [The past that can be lost: experience as memory and history]. Budapest: Nyitott Könyvműhely: 68–84.

Gyani 2012: Gyáni, Gábor. 2012. “Nemzet, kollektív emlékezet és public history” [Nation, collective memory and public history]. Történelmi Szemle 54 (2012), 3: 357–375.

György 2000: György, Péter. 2000. A néma hagyomány: kollektív felejtés és a kései múltértelmezés: 1956 1989-ben a régmúlttól az örökségig. Budapest: Magvető.

Karsai 2016: Karsai, László. 2016. “Holocaust, antisemitism, politics, emlékezetpolitika” [Holocaust, anti-Semitism, politics, politics of memory]. Mozgó Világ 42 (2016), 7–8: 3–21.

Kovacs 2008: Kovács, Éva. 2008. “Az élettörténeti emlékezet helye az emlékezetkutatásban – tudománytörténeti és kutatási bevezető”. In Tükörszilánkok: Kádár-korszakok a személyes emlékezetben. Ed. Kovács, Éva. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézet, 1956-os Intézet: 9–40.

Trencsényi and Apor 2007: Trencsényi, Balázs and Apor, Péter. 2007. “Fine-Tuning the Polyphonic Past: Hungarian Historical Writing in the 1990s”. In Narratives Unbound. Historical Studies in Post-Communist Eastern Europe. Ed. Antohi, Sorin, Trencsényi, Balázs, and Apor, Péter. Budapest-New York: Central European University Press: 1–99.

János M. Rainer. “Discourses of Contemporary History in Hungary after 1989. A Fragmented Report”. East Central Europe 44 (2017): 216–248.

Licencja

Prawa autorskie (c) 2023 Institute of National Remembrance Review

Utwór dostępny jest na licencji Creative Commons Uznanie autorstwa – Użycie niekomercyjne – Bez utworów zależnych 4.0 Międzynarodowe.

https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0

Jak cytować

Rainer, J. (2020). Contemporary History Discourses in Hungary after 1989. Institute of National Remembrance Review, (2), 263–283. https://doi.org/10.48261/INRR200208

Statystyki

Liczba pobrań PDF

Download data is not yet available.

Udostępnij